Mad Max - A harag útja
(Mad Max: Fury Road)

Ez a film valami ISTENKIRÁLY!! El nem hiszitek, hogy mennyire tetszett. Pedig egyáltalán nem erre számítottam. Gondoltam beülök a moziba, végignézem ahogy az emberek brutálisan gyilkolásszák egymást, majd a felénél megunom és ennyi. Mert nem igazán számítottam rá, hogy tetszeni fog. De nem így lett! Végigizgultam az egészet! A hihetetlen látványtól belesüppedtem a székbe és csak nézetem a két órán át tartó akcióorgiát. Nem hittem, hogy ennyire tetszeni fog, mert nem is tudom. Én szeretem az akciófilmeket meg minden, de arra számítottam, hogy ez nekem túl brutális lesz. De egyáltalán nem volt brutális, vagyis igen de nem az a tipikus mindenhol fröcsög a vér és levágják egymás végtagjait meg ilyenek. Szóval én imádtam!

A történet nem igazán bonyolult, hiszen az egész egy nagy oda-vissza üldözéses fogócska. Végig el akarnak jutni A-ból B-be, majd vissza B-ből A-ba. De ez egyáltalán nem baj, hiszen erről szól a Mad Max. Egy hatalmas üldözés miközben a fél világ minket kerget, mi meg egy tanker fülkében jól odapörkölünk nekik.

De ha már ez egy kritika, akkor beszéljünk egy kicsit a történetről. Szóval "Mad" Max Rockatansky (Tom Hardy) egy atomháború utáni világban él, ahol a Föld elsivatagosodott és a legnagyobb kincs a víz. Aki ezt birtokolja, az az úgynevezett "Istencsászár", jelen esetben Halhatlan Joe (Hugh Keays-Byrne). A övé minden (najó azért nem, de majdnem), sőt még szupermodellnek kinéző ágyasokat is tart. Az egyik régi ágyasa Furiosa (Charlize Theron) azonban elárulja őt és a többi lánnyal együtt megszökik, hogy gyermekkori otthonába vigye őket. Hajtóvadászat indul ellenük, melynek során összefutnak Maxxel(nem vagyok biztos benne, hogy ezt így kell helyesen leírni, de így nézett ki a legjobban), akit mindeközben elrabolnak Joe "harcosai", (akik szeretnek ólmot fújkálni az arcukba), vérzsáknak használják, ugyanis a sugárfertőzés miatt szükségük van a friss vérre. De közben elkezdődik az akció, így a vérzsákot is viszik magukkal(itt vannak kb. a legjobb poénok a filmben, sőt talán az összes) 

Na szóval összefutnak és Max "kényszeríti" őket, hogy vigyék magukkal. És ez tetszett a legjobban...hogy a végére már önzetlenül segít nekik. Vagyis próbálja lekötni magát, hogy egy kicsit megfeledkezzen a halott családjáról(ezt majd úgy is részletezik). Ja és ezek után akció hegyén hátán.
De most térjünk egy kicsit vissza a karakterekhez. Ott van Max, aki ugyebár a főszereplő, de igazából ő az akcióban vesz részt. Az egész filmben mond megközelítőleg 30 mondatot, de pont e szótlanságában rejlik ereje. Egyetlen morgása elárul minden világfájdalmat amit Max valaha átélt, és mindent arról, hogy éppen mit érez, és ezért én nagyon bírtam. Az igazi főszereplő azonban Furiosa. Ő viszi végig a film érzelmi gerincét. Az egész konfliktus igazából miatta van. Egy erős női karakter, aki maga mögé utasítja a férfiakat. Ezért sokan mondták, hogy milyen feminista film ez. Nőuralom van! Amúgy nem...de király lenne nem? Csak gondoljatok bele kedves női olvasók...na jó szerintem hagyjuk. A sok férfiközpontú akciófilm mellé kell egy ilyen is. Mert kellenek erős női karakterek. És a film brutalitását ez kompenzálja igazán. A két főszereplő kapcsolata elég bonyolult..de ezt majd meglátjátok. És ott van még Nux (Nicholas Hoult) is, aki szerintem egy nagyon aranyos karakter. Az elején gonosz, de rájön arra és meg is érti azt a sok hazugságot, amit ő eddig igaznak gondolt. De végig kitart a hite mellet, ami szerintem nagyszerű. És imád ólmot spriccelni az arcába! Meg vannak a tejelő nők, akikre lehet mondani, hogy mi közük van egyáltalán a színészkedéshez, meg hogy ÉN jobb vagyok ennél, de ez egyáltalán nem vesz el a filmből. Ugyan vannak hibái, mert egy film sem hibátlan, de ezek a hibák elvesznek az akcióban és a látványban.
Na igen a látvány..hát az valami fantasztikus!


Tudni kell a filmről, hogy nem zöld vászon előtt készült, hanem tényleg elmentek Afrikába(vagy valami ilyesmi helyre, de szerintem Afrika volt) és valódi kaszkadőrökkel valóban felvették az akciókat. Ami a vásznon történik az igazából meg is történt. Az autóktól elkezdve(amik valami hihetetlenül néznek ki) a motorral való ugratáson át mindent valóban meg is csináltak, és nem csak oda lett vetítve. Na jó van benne egy homokvihar, amit ugyebár nem lehet felvenni, ezért ahhoz muszáj volt CGI-t használni. De akkor is! Ez egy hatalmas technikai bravúr, és csoda, hogy senki nem dobta fel a talpát a forgatás során. Persze azért sérülések történtek..És nehéz elismernem, de George Miller a kora ellenére tényleg nagyot alkotott, és egy Marvel film látványvilága tényleg nem érhet fel hozzá, hiszen ott a zöld háttér miatt sok minden el van túlozva, ami nem feltétlenül baj, de ha a Mad Max után megnéznénk egy Marvel filmet az utóbbi kicsit nevetségesen hatna. DE én még így is fan vagyok! Ez a film azonban tényleg elképesztő és én imádtam!
A végső értékelés tehát: vannak ugyan hibái, de ezek elvesznek a látvány mellett, jó színészek, remek akció. Ennek ellenére szerintem nem mindenkinek fog tetszeni a "brutalitás" és a rengeteg akció mellett elvesző történet miatt. Vagyis igazából az akció a történet, de aki nem szereti ezt a műfajt, annak nem érdemes megnézni, habár lehet, hogy ez miatt fogja megszeretni...minden esetre szerintem, aki szereti az ilyen filmeket az imádni fogja, ahogy én is. Fantasztikus film! Nálam 5/5*.

Bosszúállók: Ultron kora

(Avengers: Age of Ultron)

Előre szólok! Próbáltam nem spoiler-ezni, de nem vagyok benne biztos, hogy nem került bele. Néhány résznél pedig muszáj volt. Úgy hogy ezekért előre is bocsánat!

Akkor kezdjük azzal, hogy én imádtam az első részt és nagyon féltem attól, hogy elcseszik a másodikat. De nem tették! Ez is valami fantasztikus lett, de az előző szintjét nem sikerült megütnie. Mondjuk szerintem ez lehetetlen vállalkozás volt, mivel az előző rész szinte tökéletesre sikerült. Ám ez sem marad el sokkal tőle. 

Tehát a történet ott folytatódik, ahol abbamaradt(kb.), de itt a csapat már sokkal jobban össze van kovácsolódva. Az elején mindjárt egy csatajelenettel indítanak. Vagyis egy havas erdőben kergetik a rossz fiúkat(a Hidrát) Loki jogara után kutatva, ami valahol a hegyen lévő várban van elrejtve. Szinte biztosak benne, hogy ott van, és  mindent megtesznek azért, hogy megszerezzék. Itt találkoznak először a Maximoff ikrekkel: Skarlát Boszorkánnyal (Elizabeth Olsen) és Higanyszállal (Aaron Taylor-Johnson). Miután megszerezték amiért jöttek, hazamennek bulizni egyet. Tony Stark (Robert Downey Jr.) azonban szeretné egy kicsit tanulmányozni a jogart és amikor mesterséges intelligenciára bukkan, felhasználja az Ultron programjához. Ezt a programot arra tervezték, hogy még azelőtt állítsa meg az ellenséget, mielőtt az a Földre ér, így békét teremtene a világon. De a kísérlet rosszul sül el és ahelyett, hogy Ultron (James Spader) megvédené az emberiséget, ellene fordul. Ugyanis félreértelmezi a rendeltetése célját és a maga sajátos logikáját követve igyekszik jobb lenni alkotójánál és annak társainál. Így a Bosszúállókra vár a feladat, hogy megállítsák, azonban sajnos ez nem ilyen egyszerű. Egyedül ugyanis nem képesek rá. De szerencsére kapnak egy kis segítséget (hogy kitől azt majd megtudjátok). 

Kezdjük azzal, hogy szerintem eddig hiány volt a Marveles Univerzumban a gonoszokból, ugyanis Lokin (akit én nagyon bírok) kívül nem igazán akadt erős ellenfél. Ultron azonban pótolta ezt a hiányt. Zseniális gonosz és nehéz ellenfél (végre!). 

Szóval kezdjük a jó dolgokkal. A látvány valami elképesztőre sikerült! Én akár 3D-ben is tudnám ajánlani, mert tényleg fantasztikus. És a film humora is elég jó. Igazából a fő humorfaktor Thor (Chris Hemsworth) kalapácsa, amit ugyebár csak az tud felemelni, aki méltó rá. Ebből egy kisebbfajta verseny alakul ki, ami szintén nagyon vicces lett. És végül is az egész film alatt megy a poénkodás erről a "ki méltó rá" dologról. Ezen kívül én Sólyomszem (Jeremy Renner) viccein és beszólásain nevettem a legtöbbet. Róla is egy kicsit, sőt elég sokat megtudunk a film során és szerintem ő képviseli az emberi józanságot is. Na és szerintem az összes eddigi Marvel film egyik legönironikusabb mondatáért felel. De azért Vasember humora sem marad el tőle! Ő is elejt néhány (jó, elég sok) poént. Ultron kicsit úgy viselkedik, mint egy hisztis gyerek, aki haragszik apucira és néha még a szavakat is elfelejti, ami elég szórakoztató.  Amerika Kapitány (Chris Evans) is vicces, de ő inkább a film komolyságáért  és a csapat összetartásáért felel. Egy szerelmi szál is kialakul a filmben, méghozzá Hulk (Mark Ruffalo) és Fekete Özvegy (Scarlett Johansson) között. Lehet, hogy néhányan feleslegesnek tartják, de szerintem ennyi akció mellé (ami kb. 2 percenként van, de ez nem baj) kell valami ellensúly is. És ez szerintem eléggé ellensúlyozza, habár nem ez az egyetlen, ami egy kicsit emberibbé teszi ezt a filmet. Ennél egy kicsit aranyosabb, és szerintem mindenki számára meglepetést okozó dolog. De ezt majd a film nézése során megtudjátok.

Viszont vannak azért negatívumok is. Ez a rész egy kicsit komolyabbra és sötétebbre sikerült, habár az előbbiekből azt szűrhettétek le, hogy az egész egy humorparádé, pedig ez nem így van. Ez a film igenis komoly dolgokról szól, amin nagyon el lehet gondolkodni. Talán egy kicsit már túl sötét lett. És nagyon zsúfolt is. Nehéz követni az eseményeket, mivel minden nagyon gyorsan történik. Hagyhatták volna egy kicsit hosszabbra és akkor talán nem lenne ennyire tömör. A cselekménye csak úgy rohan előre, miközben te még az előbb hallott dolgon gondolkozol. Ezért talán többször is meg kell nézni ahhoz, hogy mindent megérts és, hogy minden apró utalást észrevegyél. Ráadásul az, hogy az egyik fontosabb szereplő meghal, annyira be lett harangozva, hogy igazából nem lepődtem meg rajta. És nem is hagynak időt arra, hogy sajnáld.

De a végső kérdés az, hogy van-e olyan jó mint az előző. Teljes mértékben! Egy kicsit más és nehezebben érthető, így aki ugyanazt az érzést várja, mint az előzőnél, az csalódni fog. Ez a film azonban így is fantasztikus és remekül lehet rajta szórakozni. Én mindenkinek tudom ajánlani, de leginkább annak, aki szereti ezeket a filmeket. És szerintem amire figyelj oda a film nézése során az a Hulk vs. Veronica (Hulkbuster), hogy ki méltó a Mjölnirre és Sólyomszem megjegyzéseire, mert ezek önmagukban is elég szórakoztatóak. Nálam 5/5* még a hibák ellenére is!

Maggie Stiefvater: Shiver-Borzongás

Sziasztok! :)
Először is: felvetteeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek! Egyszóval jövőre a Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola angol-olasz humán tagozatos diákja leszek, Emivel karöltve. Wiiii *-*
Másodszor: már megint régen írtam. I know, sorry.
De! Most végre sikerült utolérnem magam minden téren. A blogolással kacsolatban: elolvastam ugye a Shiver-t, majd annak a következő részét is, a Linger-t, valamint két könyvnek a felénél tartok (Forever, The DUFF, utóbbinál nem lesz köszönet) és kitaláltam néhány nem kritikás bejegyzés témáját is, amik közül az egyik a nagyon közeli jövőben megvalósítható. Tehát nem tűntem el, csak egy kicsit besokaltam. Na mindegy.
Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy múlt előtti hétvégén rendezték a könyvhetet, valamint annak az utolsó napján az árnyvadász találkozót. Sajnos egyikre sem volt lehetőségem elmenni (brühühühühü), bár Buapesten tartózkodtam. De ha ti ott voltatok írjatok kommentet, vagy e-mailt (passioneelavita@gmail.com), hogy milyen volt, nagyon szívesen elolvasnám. Ja, és mi előtt beekezdenénk (Már tényleg ez az utolsó) írjatok megjegyzést, e-mailt vagy iratkozzatok fel, mert neked csak pár kattintás, de nekem a világot jelentené! :* :)
Akkor kezdjük is el az aktuális könyvünk, a Shiver-Borzongás- értékelését!

Fülszöveg:

A hideg - Grace évek óta figyelte a házuk mögötti erdőben élő farkasokat. Egy sárga szemű farkas - az /ő/ farkasa - visszanéz rá. Nagyon ismerős, de nem tudja, miért.
A forróság - Sam két életet élt. Farkasként néma társa a lánynak, akit szeret. Aztán egy rövid ideig minden évben emberként, aki nem meri megszólítani Grace-t... Egészen mostanáig.
A borzongás - Grace és Sam számára a szerelem mindig távoli volt. De amikor már kimondták, nem takargathatták tovább. Samnek küzdenie kell, hogy ember maradjon - és Grace harcol, hogy megtartsa a fiút - még ha ez a múlt sebeit, a jelen törékenységét és a képtelen jövőt jelenti is...

Az én véleményem:
A két szemszögből íródó történetet egy visszatekintéssel kezdjük, Grace oldaláról. A kezdetek kezdetéről szól. Na, jó, nem a "Nagy Bumm"-ról, hanem a mi történetünk történéseinek az eredetéről. A kicsi Grace-t látjuk, amint a hóban fekszik véresen, körülette sok farkassal. Itt találkozik a másik főszereplőnkkel Sam-mel. A fülszövegből is kiderül, ő egy vérfarkas, aki a hideg hatására farkassá, a melegre pedig, emberré változik. De most nem arra a tipikus őrjöngő, erőszakos, emberevő, naaaagy mitikus lényről beszélünk, hanem az igazi árnyként, hangtalanul mozgó egyszerű, de annál gyönyörűbb állatról.
Nyakunkon a tél, Grace várja az erdő szélén őt figyelő farkasát, amikor a város dúsgazdag ügyvédje, Tom Culpeper hajtóvadászatot indít a farkasfalka ellen, a fia halálának megtorlására. Samet meglövik (nyugi, a könyv nem érhet véget az első ötven oldal után) így ennek hatására valamiért visszaváltozik emberré. Ekkor találkozik igazából a másik főszereplővel. 
Mondanám, hogy egy ez akciódús könyv, de nem teszem, mert bár történnek benne az események rendesen, de inkább a saját medrében folyva a szereplők belső dolgait veszi górcső alá. Ennek ellenére nem laposodik le a hangulata!
Grace, a mintalány, furcsa szülőkkel, barátnőkkel, és az ő farkasmániájával már alapból elég érdekes karakter lenne, de az írónő rádob még egy lapát Sam-mel is. Sam, a rossz gyermekkorú, ideg-összeroppanásos művész. Ő az abszolút kedvenc karakterem a verseivel és a gitárjával, ahhoz képest, hogy az összes szereplőt, egytől-egyig a szívembe zártam. 
Aztán ők ugye így boldogan tengetnék a mindennapjaikat, Grace szülei, és a hideg elől bujkálva, ha nem jön a lány egyik iskolatársa, Isabell, Tom Culpeper lánya, aki azt állítja, hogy találkozott az állítólagosan halott bátyjával, aki nem elég, hogy él, de azt állítja, hogy vérfarkas lett. És nem egy boldog vérfarkas, hanem az a fajta, hogy inkább meghalna, mint, hogy továbbra is ebben az állapotban maradjon. Így belerángatja, Sam-éket (akik időközben elég bensőséges kapcsolatra tettek szert) a gyógymód keresésébe. És minekután hősszerelmesünk nem bírna ki még egy telet Júliája nélkül, bele megy egy elég durva ötletbe. Viszont Sam túl hamar visszaváltozik. Ennek ellenére rajta is kipróbálják, az állítólagos ellenszert. Aztán vagy bejön vagy, meghal. Erre Grace teljesen magába fordul természetesen, már a teljes újrakezdés mellett dönt, amikor az utolsó pillanatban történik valami, ami maradásra készteti. És itt a vége.
Összességében nagyon-nagyon tetszett ez a könyv, bár a kicsit depresszív hangulatától én egy kicsit nagyon antiszoc lettem. De ennek ellenére 5/5* pontosra értékelném, a hihetetlenül jó stílusa, a csodás karakterei és úgy az egész miatt. Mindenkinek abszolút ajánlom! :*