Tudom, hogy hamarabbra ígértem a kritikát, de rettenetesen el voltam havazva. A szünet előtti 3 napban 3 témazárót írtam, tudom ez nem sok, de engem az óraátállítás rendesen kikészített. Most szünetben meg pihiztem :) és tojást festettem, szülinapi bulin voltam és tavaszinagytakarítottam... de elég rólam ennyi, jöhet a kritika.
Szóval az előző rész vége után szinte rávettettem magam az olvasásra, hiszen majd' meg őrjített, hogy mi lesz Katyvel. Igen, a Daedalus foságába esett, messze Daemontól. Teljesen egyedül marad, nincs kire számítson. Miközben a Daedalus próbálja megtörni, az ő oldalára állítani. Katy azonban rettentően bátor marad, nem hagyja, hogy eltérítsék a helyes útról. Az ellenség nem minden tette gonosz, ez el is bizonytalanítja néha Katet, de semmi, de tényleg semmi nem mutat túl az erkölcsükön. Pedig a cél nem szentesíti az eszközt...Blake is visszatér már megint. Ez a gyerek komolyan meg akar halni... Legszívesebben saját kezűleg fojtottam volna meg, de szerencsére nem szerepelt benne túl sokat.
Persze Daemon nem hagyja sokáig egyedül Katyt. Tényleg nem ismer határokat, hogy megmentse szerelmét. Képes volt feladni önbecsülését is. Ő is egy ideig bent raboskodik szerelmével. A Daeladus pedig őrültebbnél őrültebb dolgokra próbálja rávenni őket, azoknál is borzalmasabb módszerekkel. Az egyik ilyenre utal a cím is. Most nem kell lefordítani (Eredet), ugyanis az origin az valami. Majd megtudjátok...
Daemon megígéri Katnek, hogy nem ez lesz a jövőjük, amit be is vált.
Visszatér az egyik kedvenc szereplőm, Luc (tudom, hogy eddig keveset találkoztunk még vele, de én azonnal megkedveltem a kis maffiózót), akinek most nagyon-nagyon fontos szerepe lesz.
Lesz egy új karakterünk, aki szinten lényges, Archer. Vele és Dee-vel kapcsolatban lesz egy nagyon vicces poén, amin nagyon sokat nevettem...
Ebből következik, hogy az összes Black visszatér, meg Thompsonék is, meg Matthew és Bethany is. Szóval újra teljes a banda (Adam hüpp, hüpp...).
Kiderül, hogy már a kezdetektől fogva van egy áruló közöttük... Meg jóóó sok ember meghal. És rengeteg közülük, fontos szereplő.
Van benne két nagy akciójelenet is, amik Armentrout-hoz híven olyan zseniális részletességgel vannak leírva, hogy teljesen úgy érzed, mintha te is benne lennél az események sűrűjében.Daemon és Katy kapcsolata pedig elérkezik egy olyan fordulóponthoz, hogy amikor ehhez a részhez értem visítva ugráltam az ágyon, olyan aranyos volt... Jajj, úúúgy elmondanám... de nem szabad! Rossz Csenge! Erre még gondolni sem szabad...
Az egész köteten keresztül együtt rettegsz Katyvel, Daemonnal és a többiekkel. A nyomasztó hangulatot pár hihetlenül cuki vagy vicces rész dobja fel, letehetetlenné téve a könyvet.
A vége meg... noshát... Emi szerint nem annyira durva, de én őszintén rettenetesen kibuktam rajta. Egész nap csak voltam a lakásban és néha zokogó meg nyüszítő hangokat hallattam... elég érdekes látványt nyújthattam...Ez a rész sem veszített színvonalából, tehát megkapja a sorozathoz méltó 5/5* pontot.
A következő kötet még nem jelent meg magyarul (brühühühühü), úgyhogy várni kell augusztus 5.-ig vagy a könyvhétig (sorry, ha ugyanakkor van mind a kettő...). Nem tudom, hogy fogom én addig kibírni, ugyanis az angoltudásom nem teszi lehetővé az elolvasását, pedig én megpróbáltam. De elbuktam.
Tudjátokmit? Hogy ne kérjek folyton bocsánatot a késésekért, nem ígérek semmit, csak azt, hogy sietek... Puszi mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése